Egészség  - Energiatakarékos környezetszennyezés  az EU-ban                            2010.01.17

Banner és linkcsere

Energiatakarékos környezetszennyezés az EU-ban
Gondolatok a hagyományos izzók kivonása kapcsán

Rendszeres anyázás közepette, lassan mi magyarok is kényszerűen beleszokunk az agyonszabályozott EU-s életbe. Abba, hogy a brüsszeli bürokraták folyton okosabbnak képzelik magukat, és értelmetlen, sőt gyakran a józan ésszel homlokegyenest ellenkező rendelkezéseket hoznak. Ebben az esztendőben pl. megkezdődött a hagyományos izzók fokozatos kivonása az EU-s piacról, mindössze néhány népbutításra sem alkalmas adat alapján. Azzal az alapjelszóval, hogy védjük meg a Földet, ne termeljünk annyi széndioxidot. Persze, meg kell védeni a bolygónkat, de a hagyományos izzók betiltására hozott rendelkezés erre teljességgel alkalmatlan, mint azt majd látni fogjuk, és több kárral jár, mint haszonnal.

A hagyományos izzókat 2012-ig fokozatosan vonják majd ki az EU-ból. Első ütemben múlt év végére eltüntették a polcokról a 60W-nál nagyobb fogyasztású darabokat. Brüsszelben úgy számolnak, hogy a tervnek köszönhetően az európai háztartások 25-50 Euróval (átlagosan ez nagyjából 10.000 Ft a jelenlegi árfolyamokat nézve) fizetnek majd kevesebbet így az áramért évente, és 15 millió tonnával kevesebb széndioxid kerül a levegőbe. Milyen szép és jó, hurrá! Hirdeti a média. Azt az adatot lengetik, hogy az energiatakarékos izzókkal egy évben Románia teljes áramfogyasztásának megfelelő energiát takarít majd meg az EU, miközben a TV-shopokban energiazabáló elektromos árucikkek tömkelegét hirdetik. Tehetik, mert nem létezik energiakorlátozás, azaz nincs megszabva, hogy egy adott négyzetméterre mennyi lehet a maximális áramfogyasztása egy épületnek. 

Arról sem szól a fáma, hogy Európában a klimaváltozás miatt mennyivel több légkondicionáló berendezést (melyek fogyasztása több százszorosa egy villanykörtének) helyezünk majd üzembe. Míg Brüsszel képmutató módon betiltja a hagyományos izzókat, közben nincs semmilyen korlátozás a légkondicionáló berendezések felszerelésére vonatkozóan. Egy átlagos légkondi két-két és fél hónapig üzemel az Európai Unióban, 3-4 KW-os elektromos teljesítménnyel. De van, ahol fűtésre is ezt használják, ugyanennyi fogyasztással. Egy ilyen légkondi átlagban annyi elektromos áramot zabál meg egy óra alatt, mint harminc-negyven darab hagyományos 100W-os izzó. Másképpen nézve a dolgot, egy ilyen légkondicionáló berendezés egy óra alatt fogyaszt annyit, mint egy két teljes napig égő százas izzó. Én nem kevés azon lakások száma, ahol nem egy, de két-három ilyen berendezés is üzemel. Az irodaépületekről már nem is szólva, ahol nyáron is a zakó és a nyakkendő a trendi. Nincs közösségi törvény, ami megtiltaná nyáron a 24-25 fok alá hűtést, ugyanakkor ránk kényszerítik a drága és környezetszennyező "energiatakarékos" izzókat. 

A hagyományos izzólámpák betiltását az EU-ban tehát még véletlenül sem környezetvédelemi okokra lehet visszavezetni. Sokkal inkább valószínű a kompakt fénycsövek gyártóinak pressziója, manipulációja. Az egész ugyanis csak arra jó, hogy egy ipari lobbi majd jót kaszálhasson az egyébként igencsak környezetszennyező kompakt fénycsövek gyártásával. Már-már kezdek azoknak hinni, akik azt állítják, hogy nincs itt semmiféle ember által okozott globális felmelegedés, csak a valódi hatalom birtokosai egy újabb  zsinórt kötnek az idiótákra, hogy legyen mivel rángatni őket. 

Összehasonlítások

Kezdjük a hagyományos izzók kivonását szorgalmazók legfontosabb érvével, a széndioxid kibocsátás csökkentés fontosságával. Ismert adatok alapján elmondhatjuk, hogy jelenleg az EU huszonhét tagországa villamosenergia termelésének 30%-át atomerőművek, 10%-át vízerőművek  adják, de az igen dinamikusan fejlődő szélerőművek részesedése is 3.8%. Ha csak ezeket veszem alapul, akkor is a széndioxidot nem termelő villamos erőművek termelik az EU-ban felhasznált elektromos áram 44%-át! Feltételezve, hogy az erőművek fogyasztás- azaz lakosságarányosan termelik az áramot, ez máris azt jelenti, hogy az izzólámpák 44%-a nem "termel" széndioxidot. De biztosan ezzel is számoltak az okosok, úgyhogy az ő kedvükért maradjunk a 15 millió széndioxidnál.

A megtakarított 15 millió tonna viszont még akkor is szánalmasan szerény mennyiség, ha pusztán az utasszállító repülőgépek által a magas légkörbe nyomott széndioxid mennyiségével vetjük össze. Jelenleg ez 600 és 800 millió tonna között mozog, de 2020 és 2025 között már elérheti a 1,5 milliárd tonnát évente Európában, amikorra az összeurópai széndioxid kibocsátás mintegy felét fogja adni. Tekintve azonban, hogy a globális felmelegedéshez a nagy magasságban repülő járművek széndioxid kibocsátásánál 2.7-es szorzót kell alkalmazni amikor a felmelegedéshez való hozzájárulásukat nézzük, már most
2 milliárd tonna földközelben kibocsátott széndioxid egyenértékről beszélhetünk. Csak hogy érezzük az arányokat.

Ha pedig ez nem lenne elég, az üvegházhatásért, a globális fölmelegedésért aggódók jól tudják, hogy ott van a metán, mely a széndioxidnál 20-25-ször erősebb üvegházhatású gáz. Bolygónkon csak a szénbányászat önmagában közel 550 millió tonna széndioxiddal egyenértékű metánt szabadít rá a légkörre, melynek 45%-a Kínában kerül a felszínre. És akkor még nem említettem, hogy az újabb keletű kutatások szerint az emberi tevékenység során a Földön keletkező összes széndioxid mennyiségének százszorosára becsülik a globális felmelegedés során a szibériai permafrostból évente felszabaduló metán mennyiségét! Ha tahát a permafrostból felszabaduló gázokhoz hasonlítom, a hagyományos izzók betiltásával megtakarított 15 millió tonna széndioxid már statisztikai hibának is kevés.

"Az örökjég birodalma már nem "örök". Nyár végére a láp felszíne felolvad és a kutatók legnagyobb megdöbbenésére a mocsaras vízből buborékokban tör fel a metán. Hogy a metán ki fog szabadulni, azt már rég sejtették, de hogy ilyen hamar és ilyen mennyiségben, az még lidérces álmukban se jött volna elő. Az utolsó felmérések alkalmából 2008 szeptemberében a láp száz meg száz kilométereken át szinte fortyogott és a felette lévő levegőben számottevően több metán volt, mint úgy általában."
(Idézet innen.)

A felmelegedés miatt tehát egyre több széndioxid és metán jut a légkörbe, a folyamat pedig öngerjesztő és megállíthatatlan. A permafrostból kiszabaduló gázokban tárolt szénmennyiséget 1672 milliárd tonnára becsülik, ami több mint kétszerese a ma a légkörben lévõ 780 milliárd tonnának! És az EU-bürokraták 15 millió tonna széndioxid miatt tilják be a hagyományos izzókat! Ez már képmutatásnak is gyenge.

Egyéb metán források

Metán képződik még az állattenyésztés során is, de ezt azért nem taglalom bővebben, mert a tudósok hosszas vizsgálat során azt állapították meg, hogy a légköri metán mennyiségének változása elhanyagolható mértékben emelkedik csak az állatok számához képest. A jelenséget megmagyarázni nem tudták, de bizonyították és ez a lényeg.

Logikus is, mert igaz ugyan, hogy a kérődzők emésztőrendszerében a baktériumok a cellulóz lebontása során metánt termelnek, de sokkal több metán keletkezik a Föld folyóinak deltáiban, városok szemétlerakóiban, vagy az erdei avar bomlásakor. Metán szabadul fel még a szennyvíztisztítás, és a földgáz kitermelése során. A tengerek felmelegedése miatt pedig rendkívüli mennyiségű oldott gáz szabadul föl, a széndioxidtól kezdve a metánig mindenféle, amire még becslések sincsenek. Arról nem is szólva, hogy bizony mi emberek is metánt eregetünk! 

Visszatérve a kibocsátáshoz, ha valóban mi okozzuk a felmelegedést, akkor nem lenne már itt az ideje, hogy eldöntsünk néhány fontos kérdést. Pl, hogy megéri-e még pár évtizednyi kényelmes röpködés a Föld körül, ha utána nem lehet majd rajt élni. Pedig ez csak egyetlen tétel. Ha az energiával és a nyersanyaggal való takarékosságról van szó, meddig hagyjuk még  hogy a profitérdekelt multik tovább folytassák a néhány év alatt elromlásra programozott "tartós" fogyasztási cikkek gyártását? És vajon mikor fogják betiltani a szándékos szemétgyártást? Gondolok itt a műanyag italospalackoktól a McDonalds-os játokokon, és Kinder tojás figurákon át a műanyag zacskókig bezárólag rengeteg mindenre. Elnézést a kis kitérőért.

Egészségügyi veszélyek

Azt, hogy a kompakt fénycsövekből kiáramló UV sugárzás bőrpírt okoz, hagyjuk, hiszen senki sem fekszik rájuk. De sehol nincs bővebb információ ezen termékek egészségügyi hatásairól, a környezetkárosító mivoltáról már nem is beszélve. Fogalmunk sincs, hogy vajon mennyivel többet fizetünk majd az orvosoknak a kompakt fénycsövek okozta szemromlásért, tekintve, hogy "a kompakt fénycsövek speciális, villódzó fényének hosszú távú hatásairól egyelőre meglehetősen keveset tudunk. A fény különleges kék tartalma akár stresszreakciókhoz és alvászavarokhoz is vezethet, mivel gátolja a melatonin nevű hormon termelődését. A melatonin felelős az alvásért az emberi szervezetben. A hagyományos égők fényének spektruma ezzel szemben megegyezik a napfényével, így nem okoz alvászavart."  [...]

Nem szabad lebecsülni ezeknek az égőknek az elektromágneses kisugárzását sem - hangzott el egy bonni tájékoztatón. Johannes Schmidt, a Neubeuern Épületbiológiai Intézet munkatársa elmondta, ezek a lámpák túllépik a világszerte a számítógépeknek engedélyezett sugárzási mérték tizenkét-, de akár negyvenszeresét is. (Idézetek innen)

Migrént kutatók és más specialisták jelezték, hogy a kompakt fénycsövek szédüléses migrént okozhatnak, az epilepsziásoknál pedig rossz közérzetet, a koncentráló képesség elvesztését válthatja ki. S, ami még ennél is rosszabb, kikiáltották a lupusz nevű betegség egyik okának, bár ezt konkrét kutatási adatokkal nem támasztották alá. A panasz ráirányította a figyelmet a kompakt fénycsövek minőségi problémáira is, értve ez alatt, hogy túl hideg, vagy érzékelhetően zöld tónusú fényt sugároznak, villognak és hogy időre van szükségük a bemelegedéshez. A gyártók persze tagadják a nyilvánvaló tényeket is.

Az sincs a köztudatban, hogy ha egy kompakt fénycső eltörik, a belőle kiáramló gázokat nem szabad belélegezni, és alaposan ki kell szellőztetni a helyiséget, tekintve, hogy az izzók higanyt is tartalmaznak. Miközben tehát -  nagyon helyesen - az EU-ban kivonták a forgalomból a higanyos lázmérőket, egy sokkal valószínűbben károsító higanyforrást tesznek kötelezővé.

Környezetszennyezés

Ha teljes képet akarunk kapni a támáról, ne feledjük, hogy úgy Brüsszel úgy tette kötelezővé a takarékos izzók használatát, hogy a mai napig nincs megszervezve, hogy mi a lőfüttyöt kezdjünk majd az ezer és ezer tonna számra keletlező veszélyes hulladékkal, ami az ilyen izzókból keletkezik ma is és keletkezni fog a jövőben. A kompakt fénycsövek ugyanis a rendkívül mérgező higany mellett foszfort is tartalmaznak a műanyagon és egyéb elektronikai  - szintén veszélyesnek számító - hulladékon kívül. Nálunk például még azokat a rohadt ásványvizes palackokat sem gyűjtik legtöbben szelektíven. Sőt, még arra sem hajlandóak, hogy rátapossanak, mielőtt a kukába dobják, de simán eldobálják az erdőben is, ha éppen ott ürül ki. Ez lesz a kompakt fénycsövek sorsa is. A hagyományoz izzók ezzel szemben közönséges hulladéknak számítanak. 

Azokkal is számolni kell, akik olyan tanulatlanok, hogy nekik a szemét az szemét, ami mindegy, hogy hol van, (erdő mélyén, patak partján, folyóba öntve, stb.) csak ne az ő portájukon legyen. Esetükben már annak is örülhetnénk, ha megtanulnák, hogy mire való
a kuka. Tőlük várnák el, hogy majd megkeressék a kijelölt tárolókat (ami nincs), ha a kompakt fénycsöveik felmondják a szolgálatot? Vicc. A sok millió szétdobált, vagy a szeméttelepre került széttört izzók anyaga aztán beszivárog a talajba. Végeredmény: a kibocsátott széndioxid szint növekedési üteme talán csökken pár tízezrelékkel, az izzók várhatóan hanyag kezelése miatt viszont mérgező higany, meg foszfor kerül tonnaszámra a felszín alatti vizeinkbe. Egy az Egyesült Államokban 2009-ben végzett felmérés szerint évente 400 millió darab kompakt fénycső kerül kidobásra, melynek 80%-a(!) a kommunális hulladékban végzi. Dél Carolinában, ahol emiatt begyűjtési programot indítottak, a kompakt fénycsöveg 95%-a kerül a kukákba. Kötve hiszem, hogy az EU jobban állna a visszagyűjtés tekintetében.

A gyártók azzal védekeznek, hogy a kompakt fénycsövekben lévő higany mennyisége igen csekély, mindössze 4-5 µg. Na és? Ez évente Az EU-ban nagyjából 16-20 tonna, a környezetünket szennyező higanykibocsátást jelent. De ez is csak akkor lenne annyi, ha a kompakt fénycsövek képesek lennének 6000 órán keresztül működni, ami egyszerűen egy hazugság, de erről majd később. A saját tesztjeimet alapul véve, ezt a 16-20 tonnát 8-10-zel kell megszorozni, hogy helyes eredményre jussunk. Optimista esetben ez közel 130 tonna higany évente, azaz egy évtized alatt 1300 tonna higany.

Nem az lenne a cél, hogy minél kisebb energiafelhasználás mellett minél kevesebb veszélyes hulladék keletkezzen a háztartásokban? Talán nem lenne értelmetlen kiszámítani, hogy a megtakarított energia és széndioxid mennyiség valóban megtakarításra kerül-e egyáltalán. Ha ugyanis valaki tovább lát az orránál és összeadja számokat, arra a következtetésre juthat, hogy ha majd a veszélyes hulladéknak minősülő kompakt fénycsövek begyűjtésére, szállítására, kezelésére és feldolgozására is energiát fordítunk, még az annyira hangoztatott megtakarítás is elenyészhet a semmiben. Még akár az is kiderülhet, hogy kompakt fénycsövekkel világítani gazdaságilag ésszerűtlen. Ilyen számítások persze nem készülnek, mert valakiknek nem áll érdekében, hogy tisztán lássunk.

A kompakt fénycsövek ára, minősége

Bár a fentiek után már talán a legkisebb gond, de a hagyományos izzók betiltásának kiagyalói azzal sem számoltak, hogy aki megvesz egy normális minőségű takarékos izzót,  az az összeg gyakorlatilag nem térül meg. Jómagam sok éve kísérletezem, energiatakarékos világítással. A kompakt fénycsövek esetében tapasztalatból tudom, hogy normális használat mellett még a méregdrága darabok sem tartanak sokkal tovább, mint a jó minőségű hagyományos izzók. Kicsivel több, mint a fele kiég jóval idő előtt, ráadásul nem bírják a kapcsolgatást, azaz olyan helyre, ahol folyton kapcsolgatjuk, nem valók. (Ahogy a rendes neoncsövek sem.) A közepes árszínvonalú termékeknek pedig legtöbb esetben pocsék a színvisszaadásuk. Brüsszel 80%-os színvisszaadást határozott meg a szabványban, mint minimumot. Ez azért komolytalan, mert 80% színvisszaadás mellett még egy Playboy nyuszi is két napos hullának néz ki. Persze vannak ennél jobban teljesítő kompakt fénycsövek is. El is kezdtem próbálgatni őket, és bizony kiderült ami várható volt, hogy azok a darabok, melyek már elviselhető színt adnak, bizony 3-4-szer annyiba kerülnek, mint más, szintén márkás termékek. És 8-10-szer annyiba, mint egy kínai energiatakarékos lámpa, melyek inkább csak ott használhatók, ahol csak a fény a lényeg, a szín nem.

Summa summárum egy a leggyakrabban használt 60W-os hagyományos izzólámpa ma 30 és 70 Forint között kapható. Az ugyanilyen fényerővel rendelkező energiatakarékos társai ezzel szemben minimum 15-ször, de akár százszor(!) is többe kerülhetnek. 400 Ft alatt a  boltok gyakorlatilag ipari hulladékot értékesítenek.

A kompakt fénycsövekről általánosságban elmondhatjuk, hogy a fényerejük bizony elmarad a dobozon összehasonlításképpen feltüntetett teljesítményű hagyományos izzólámpa fényerejétől, de az olcsó kínai kompakt csövek messze alulteljesítenek ilyen szempontból, a színvisszaadása pedig olyan némelyiknek, mintha valami kriptába lépett volna az ember. Ehhez még hozzájön az alkalmazott gyenge minőségű elektronika, ami miatt az élettartamuk még egy gagyi hagyományos izzóét sem éri el. A használható energiatakarékos kompakt fénycsövek 400 és 6000 Ft között kaphatóak darabonként. 400 Ft körül akciós kínai terméket kapni, aminek zúg az elektronikája és nem színhelyes, de legalább a fényereje nagyjából megvan. Az 1000 és 1500 Ft közöttiek már fehér fényűek, de napokba, sőt akár hetekbe telik az embernek, amíg megszokja az ember a fényét egy hagyományos izzó után. Addig olyan érzésem volt tőle, mintha hideg lenne a szobában. Ha a fény minőségét  nézem, 3000 Ft-nál kezdődnek a jobb kompakt fénycsövek, de ha egy a nappali fényhez hasonló fényt adó darabra vágyik az ember, akkor 6000 alatt nem ússza meg, ez pedig pont százszor annyi, mint egy rendes izzólámpa ára. A határ pedig a csillagos ég! Az egy dolog, hogy egy 6000 Ft-os izzó ára a büdös életben nem térül meg, de én láttam 6000 Ft-os izzót is világítani és azt mondom, hogy egy rendes izzólámpa fénye bizony még mindig kellemesebb annál.

Annyiféle kompakt fénycső kipróbálása után azt mondom, hogy a drágábbakat meg lehet szokni, de nem arra való egyik sem, hogy olvasson mellettük az ember. Arra mindenképpen érdemes helyi hagyományos, vagy halogén fényforrást használni.

Különös tapasztalatom volt az egyik neves gyártó igen drága termékével, amiből összesen hat darabot vettem, mert ezek álltak a legközelebb a hagymányos izzók által nyújtott fényhez érzésre. Ezek közül négy, azaz az csövek kétharmada kiégett pár éven belül, azaz mint ahogy már jeleztem, messze nem voltak olyan tartósak, mint az a dobozukon állt. Nagyjából annyi idő alatt égtek ki, mint a hagyományos izzók szoktak. Amikor először karácsonyoztunk ilyen típusú kompakt fénycsövekkel a csillárban, még nem tudtam, hogy az egyébként jó minőségű videókamerám nem képes ráállni a helyes fehéregyensúly értékre. Sajnos erre már csak utólag döbbentem rá, amikor megnézve a felvételt, mindenki erősen májbetegnek tűnt rajta. Szóval, ha valakinek energiatakarékosság címszóval kompakt fénycsövei vannak a lakásában, az ne csodálkozzon az ilyesmin. Még manuális beállítással sem biztos, hogy sikerülni fog a felvétel, ha a kamera nem kedveli az adott lámpát. Hagyományos izzóval ilyen nem fordulhat elő.

Nibiru.2010.01.17

Legutóbbi jav, kieg: 2010.02.15