|
|
Nibiru honlapja |
|
|
|
|
|
|
Nibiru honlapja - Számítógép és biztonság 2. Frissítve 2011.06.02 |
Barátaim oldalai |
Számítógép és biztonság 2. Néhány mondat a Linuxról A legfontosabb feladat a számítógépen használni kívánt operációs rendszer, és az azon futó alkalmazások, és segédprogramok megfelelő kiválasztása, majd ezekből egy jól működő rendszer felépítése. Az, hogy melyik operációs rendszert választjuk, alapvetően meghatározza a későbbi felhasználói élményünket, és a biztonságunkat. Én a sorozat kapcsán csak Windows felhasználóknak adok tanácsot, mert elsősorban ők azok, akik kérdésekkel szoktak elárasztani, de tudni kell, hogy nem csak Windows van a világon, és akár jobban is járhatunk, ha nem azt választjuk.  A
sorozat témája (elsősorban a render biztonsága) miatt nem tehetem meg,
hogy ne említsem meg a Linuxot mint
operációs rendszert, bár a Linuxnak magam nem guruja, csak többnyire
elégedett használója vagyok. Sajnos azonban bármennyire
is akartam, nem tudtam megválni teljesen a Windows-tól, mert vannak
olyan alkalmazások, amelyekből nem léteznek a számomra megszokott
felületű, vagy azokkal azonos képességű Linuxos verziók. Ezért
ootmenedzserrel használom a Linuxot,s ha szükség van rá, akkor a
Windows XP-t. Az egyik gépemen pedig Windows 7 van, mely, ha már
biztonságról van szó, hatalmasat lépett előre az XP-hez képest. (A
Vistát inkább nem említeném most, mert azzal annyi probléma volt egyéb
tekintetben, hogy döglött lóról inkább nem beszélek. Vége, nincs
többé, szót sem érdemel.)A munkahelyemen továbbra is Windows-s használok, mivel rendszergazdaként dolgozom, és célszerűnek találtam, hogy saját magam is a Windows-ok hibáival éljek együtt, mert így legalább tudom, hogy mit támogatok. (Arról nem is beszélve, hogy ott is használatban van néhány olyan, Linux alá bepasszírozhatatlan alkalmazás ami nélkül nem boldogulnék, és a hálózat is védve van egy speciális klienssel. (Cisco NAC)) A Linux ugyan sok tekintetben jobb a Windows rendszereknél, de tökéletességről azért itt sem beszélhetünk. Ha valaki azt állítja, hogy Linuxra áttérve folyamatos orgazmusban lesz részünk, annak a pólóján kívül Linuxos még a szemellenzője is. A Linuxban is voltak, és lesznek is hibák, (bár az ún. LTS, azaz hosszú távon támogatott verziók megbízhatóságával nem szokott gond lenni) de ha a biztonságot tartjuk szem előtt, a Windows és a Linux ég és föld. Ez többek között abból a két rendszer közötti koncepcióbeli eltérésből adódik, hogy míg a Windows rendszereknél mindent szabad, amit nem tiltok meg, addig a Linuxnál ez pont fordítva van, semmit sem szabad, amit nem engedek meg! Ebből kifolyólag alapból, mindenféle tűzfal, vírusirtó és egyéb csengettyűk nélkül is a Linux rendszerek biztonsága mérföldekkel megelőzi a Windows-ét. A különbséget durván úgy jellemezhetném, hogy nem mindegy, hogy "nincs abszolút hallásom" vagy hogy "abszolút nincs hallásom". Lényeges tehát, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Linux mindentől függetlenül sokkal biztonságosabb, mint bármelyik Windows valaha is lesz. (Az újabban bevezetetett és kétségkívül nagy előrelépésnek számító UAC ellenére.) Ha valaki kételkedne ebben, legjobb, ha kipróbálja! Vagy nézze meg a tárhelyszolgáltatók által használt rendszereket! A Linuxhoz hasonlóan nyílt forráskódú Apache webszervert (ha az Linuxon fut), soha nem tudják feltörni, míg az agyonfoltozott Microsoft IIS-ről ez bizony nem mondható el. Nem véletlenül terjedt el annyira a Linux a webszerverek körében. Azt is mondják, hogy a Windowsok elterjedtsége miatt a hackereknek érdemesebb is a rendszer gyenge pontjait keresni. Ez azt sugallja, hogy a Linuxot csak azért nem törögetik fel, mert nem eléggé elterjedt. Ezt azonban rögtön cáfolni is lehet. Éppen az internet a legjobb bizonyíték erre. Ma már az internetes szerverek majdnem 80%-a a már említett Linux alatt futó Apache, ezzel szemben az ilyen gépek elleni sikeres támadások továbbra sem szaporodtak meg. Ebből nem pusztán arra lehet következtetni, hogy a Linux biztonságosabb a Windows-nál vagy az Apache az MS IIS-nél, hanem arra is, hogy a hackereket alighanem a Microsoft üzletpolitikája, és Bill Gates tenyérbe mászó stílusa is motiválja. Azok is hackelik a Windowst, akik csak Bill orra alá akarnak némi borsot törni. Biztonsági hézagokat nem nehéz találni a Windows-okban a zárt forráskódnak köszönhetően, míg a Linux esetében az ilyen hibákat sokan keresik és azonnal ki is javítják. Gyakorlatilag elmondható, hogy Linux/Apache kombináció esetében csak úgynevezett social engineering módszerrel képesek néha sikereket elérni, és azzal is csak akkor ha a rendszergazda nem tart be bizonyos elemi biztonsági szabályokat a munkája során. (Mert ugye a biztonság leggyengébb láncszeme az ember.) Richard Stallman, a Szabad Szoftver Alapítvány alapítója arra is figyelmeztet, hogy a kereskedelmi szoftver már önmagában is biztonsági fenyegetést jelent, hiszen a forráskód ismerete nélkül lehetetlen megbizonyosodni arról, hogy az mit is csinál, milyen hátsó ajtókat nyit meg. Nos, valóban meg van rá az elvi lehetőség, hogy a zárt forráskódú rendszerbe bármit beletegyenek, amivel vissza lehet élni, de kevés az esélye, hogy egy az egész világon elterjedt operációs rendszerbe a készítők szánt szándékkal helyezzenek el illegális adatszerzés célját szolgáló elemeket, mert amennyiben ez kiderülne, azonnal összeomlana a piaca, nem beszélve a büntetőjogi következményekről. Tehát az ilyesmi inkább az összeesküvés elméletek és a beteges paranoia kategóriájába tartozik. Az elővigyázatosság nem árt ugyan, de azért nem kell minden ágy alatt a Nagy Testvért keresni. Egyelőre legalábbis. Ez utóbbi mondaton a hangsúly. (Lásd erről majd a Windows, mint kémprogram c. részt.) A Linux hőskora óta tervezgettem, hogy kipróbálom, még pár méregdrága könyvet is vettem, amelyek azóta már rég elavultak, először úgy komolyabban a SUSE 9.1-es verzióját használtam, amiből egy nagyon jó kis rendszert állítottam össze. WINE (Linuxos Windows Emulátor) alatt pedig egy két dolog kivételével minden szükséges szoftver működött, amiből nem volt natív Linuxos változat. Voltak vele viszont olyan problémáim is, melyeket nem tudtam megoldani. Végül abból lett elegem, hogy a KDE (A Linux egyik grafikus felülete) a képernyőkímélőből sokszor nem volt képes újra rendbe szedni magát. Lehet, hogy az adott driverrel volt probléma, de mivel nem találtam hozzá másikat, alapból pedig két IBM gép esetében is ezt művelte velem, így felhagytam a kísérletezéssel. A Suse 9.3-as verziójával már jobbak voltak a tapasztalataim, így annak megjelenése után nem sokkal az otthoni gépemre Linux került. Végül úgy egy év után mondtam le róla, főleg azért, mert a munkahelyemen néhány olyan alkalmazás is használatba került, melyek nem futottak az emulátor alatt. Néhány évig Linuxtalan voltam, míg végül az Ubuntunál kötöttem ki egy egyik gépemmel, de már nem a KDE-t, hanem a standard Gnome2 + panelek felállást kezdtem használni, mert az sokkal logikusabb és letisztultabb felépítésű volt. Mióta a Canonical a Unity-t elkezdte ránk erőszakolni és kiderült, hogy a Gnome 3 sem lesz soha a kedvencem, nem tudom mit fogok választani ha már nem lesz elérhető a régi felület. A Linux egyelőre elsősorban szerverként terjedt el, de szokásos irodai és internetes tevékenységre is kiválóan használható, azaz megér egy próbát. Ha a biztonsága miatt választjuk, akkor is jól döntünk, de abszolút kezdőknek nem ajánlom. Azoknak jelenthet alternatívát, akik a Windows-t már elég jól ismerik ahhoz, hogy átlássák egy új ablakozó rendszer saját logikáját. Az ablakozó rendszerek közül számtalan létezik Linux alá, ezek közül a Gnome és a KDE a legnépszerűbb. A KDE inkább olyan windows-os, de a Gnome annyival logikusabb és felhasználóbarátabb, hogy bármennyire is különbözik a Windows-tól, inkább azt ajánlom azoknak, akik ismerkedni akarnak a Linuxszal. Az Ubuntuban alkalmazott Unity-t egy agyrémnek tartom, a Gnome3-ról pedig mindenki döntse majd el maga, hogy tetszik-e neki. A Unity-s 11.04-es Ubuntu gyakorlatilag megfosztja az embert attól az élménytől, amit a Linux okozna és keretek közé szorít mindent. Olyan, mintha gyerekeknek csinálták volna. Persze biztos ezt is meg lehet szokni. De akkor már inkább a Linux Mintet ajánlom. Játékra nem való a Linux, de ha valaki nem akar mást, csak internetezni, levelezni, szöveget szerkeszteni, mozizni, és hasonló triviális dolgokat, annak mindenképpen érdemes a Linuxszal megismerkednie, mert egy jól használható, ingyenes és főleg alapból biztonságosabb rendszert kap. Aki viszont speciális célhardverek (pl. TV vevő) vannak a gépében, vagy extrém dolgokra használja a PC-jét, az lehet, hogy csalódni fog a Windows után, hogy nem sikerül pöccre beállítani, vagy hogy kevésbé mutatós (pl. a már említett TV vevő esetében) a felhasználói felület. A Linux haladó felhasználói ismereteket igényel, főleg új típusú, vagy kevéssé népszerű hardverelemekből összeállított számítógép esetében. Egy barátságosabb disztribúcióval, akár újabb hardveren is megéri kísérletezni. A legtöbb disztribúció ma már részben vagy egészben grafikus felületű telepítőt használ, és logikája szerint sokban hasonlít más ablakozó rendszerekhez. A problémák ott adódnak, amikor valami nem úgy működik mint kéne (pl. a telepítő egyszerűen összeomlik és nem árulja el, hogy miért), esetleg drivert kell frissítenünk vagy telepítenünk, mert onnan kezdve a Windows-os, és tisztán GUI-hoz (grafikus felülethez) szokott gondolkodásunkat a sutba dobhatjuk. Ekkor viszont segítségünkre sietnek a többiek. Szinte minden disztribúciónak megvan a saját közösségi oldala, ahol bármilyen kérdésre megkapjuk a választ. Többet nem írok a Linuxról, mert van elég fórum, ezzel foglalkozó oldal és lelkes guruk hada, akik szívesen segítenek bárkinek, aki el kíván mélyedni a Linux rejtelmeiben. Az Ubuntu közössége pl. különösen aktív, ha már arról van szó. Ha valaki csak el kíván merülni a témában, akkor az egyik ilyen szempontból jól használható, magyar webhely a LinuxBázis, ami nem más, mint egy Linuxra szakosodott keresőmotor. Az interneten Linux ügyben fellelhető forrásokat gyűjti össze linkek formájában, de fórum is van itt, ahol a kérdéseinket föltehetjük. Ha a Linux mellett döntünk, és nem adjuk fel a legelső esetleges kudarcélmény után, nem fogjuk megbánni. Bár a Linux Windows mellé is telepíthető bootmanagerrel, de aki csak próbálkozik vele, annak azt javaslom, hogy használjon inkább két merevlemezt, és éppen arról bootoljon, amelyik rendszerről dolgozni akar. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy aki optimistán áll hozzá, és az elvárásai reálisak azok hamar azon veszik észe magukat, hogy többet használják a Linuxot, mint a Windows-t. Főleg, hogyha megnézik, mennyi pénzt és vesződséget takarítanak meg vele, és mégis minden működik rajta, amire általában szükség van. Méghozzá jól. Vírus- és kémprogram irtó, plusz tűzfal és sok egyéb biztonsági lógantyú, meg szerencsehozó talizmánok nélkül. Kíváncsiaknak a Debian alapú Ubuntu-t, (Gnome2-vel), vagy az abból leszármazott Linux Mint-et ajánlom kipróbálni. Egyszer talán írok egy Linux beállítás abszolút kezdőknek c. oldalt is, ki tudja. :) Tovább 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Főoldal, tartalomjegyzék |
|
|
