Nibiru honlapja - Számítógép és biztonság  8.                                        Frissítve   2011.07.28

Barátaim oldalai

Irodai csomag                               

Az irodai csomagra nem csak az otthoni dokumentumok előállítása végett van szükség. Ennek a programjai jelenítik meg a számos webhelyre lustaságból csak DOC, XLS, RTF, stb. formátumban elhelyezett anyagokat a böngészőben, vagy egy külön ablakban.

Ha irodai szoftverekről van szó, legtöbb embernek csak a Microsoft Office jut az eszébe.  Annál tökéletesebb pénzkidobást azonban nem is találhatnánk ki magunknak, mint hogy otthonra megvásároljuk az MS Office-t, de kisebb vállalkozásokat is érzékenyen érint, ha csupán irodai szoftverre kell elkölteniük egy fél vagyont.

A minőséget és kompatibilitást is szem előtt tartva gyakorlatilag csak egyetlen választásunk van, ha nem tudjuk, vagy nem akarjuk kifizetni a Microsoft Office méregdrága irodai csomagját, s ez a LibreOffice. (Magyar honlap itt található. Innen a magyar nyelvű letöltési oldalra jutunk.)

A nagy sikerű OpenOffice leágaztatásából keletkezett irodai szoftvercsomag a Microsoft Office-szal kompatibilis, és minden platformra elérhető. Tudása az MS Office-éval összemérhető, sőt néhány dologban még fölül is múlja azt. Egyedül a makrókkal megtűzdelt fájlokkal akadnak problémák, de ez érthető, hiszen az az alkalmazások belső komponenseivel van szoros kapcsolatban, ezért a makrók szerkezetei  is ennek megfelelően különböznek egymástól. Van némi átfedés, de makrók szempontjából sosem lesz a két irodai csomag 100%-ig kompatibilis, ami persze semmit sem von le a LibreOffice értékéből.

Levelező kliens

A végtelenül elavult, Windows XP-be épített Outlook Express levelező kliens a Mozilla Thunderbird megjelenése óta szerencsére már majdnem kihalt, de kétségkívül logikus felépítése és egyszerű használhatósága miatt sokan nehezen szánták rá magukat, hogy másik levelező kliens után nézzenek, nem kevés veszélynek téve ki magukat ezzel.

Régebben ezen az oldalon leírtam, hogyan lehet használhatóvá tenni az Outlook Express-t, már hogy ne működjön víruskapuként, de a kérdéses részt töröltem, mert ha ma, a 21. század második évtizedében valaki még mindig ragaszkodik az OE-hez, az már elmekórtani eset.

Az Opera beépített levelező kliense

Az Opera böngésző kiváló beépített e-mail kliensét már említettem a böngészőknél. Ha biztonságosan óhajtunk levelezni, nem fogunk benne csalódni, mindent tud, amit egy ilyen programnak tudnia kell. Biztonsága hasonló a böngészőéhez, nem fogunk benne csalódni.
Aki használni kezdi, hamar beleszeret majd, garantálom. Egyedül talán a helyi levéltárolás megoldása az, ami ellene szólhat, de ennek is megvan az előnye. A mappáját egyszerűen ki kell másolni egy CD-re és kész. Ha valamire szükség van, dátum szerint meg lehet találni mindent.

A Mozilla Thunderbird

Ha nem Opera böngészőt használunk, vagy nem kedveljük az  integrált megoldásokat, de szeretnénk elkerülni a Microsoft levelező klienseiben általánosan tapasztalható horrort, akkor a Mozilla Thunderbird jelenleg az egyik legjobb lehetőség. Sem a HTML levelekkel érkező férgek, sem a trójaiak nincsenek rá hatással, de a szolgáltatásait tekintve is messze túlhaladta már a Windows-ok beépített levelező klienseit.

A Thunderbird alapból úgy van beállítva, hogy azokat a HTML leveleket tisztán szöveges (text) formában mutassa, amelyek olyan feladótól érkeznek, akik nincsenek benne a címlistánkban. Tartalmaz továbbá egy kiválóan tanítható spamszűrőt is és a szokásos levélszűrő funkciói is kiválóak, bár igaz, hogy ez utóbbi nem egészen úgy működik, ahogy azt máshol megszokhattuk, ezért elsőre némi próbálkozást igényel, ha használni akarjuk. (pl. nincs olyan lehetőség, hogy a fejlécek tartalmát figyelve, a kliens eleve törölje a levelet a szerverről, letöltés ÉS utána törlés helyett.

A Thunderbird funkcionalitása, csakúgy, mint a Firefox esetében, kiegészítőkkel bővíthető.
Hordozható változata is van.

A Tunderbird 3 és 5

A hajdani Thunderbird számos betegséggel küszködött, melyek régen ezen az oldalon is szerepeltek, de azok már a múlté, mert a hármas óriási előrelépést hozott. Főleg, ha hozzáveszem azokat a változásokat, melyek a 3.1-es verzióval jöttek elő. Végre kiválóan használható a hajdanán folyton kiakadó és hibás találatokat adó keresője, és működik "Globális keresés és indexelés" funkció bekapcsolása nélkül is. Úgy összességében elmondható, hogy a Thunderbird ma már tökéletesen alkalmas arra a feladatra, amire kitalálták.

A 3.x-s Thunderbird új, biztonságosabb motorra épül, ez pedig olyanok számára is kockázatmentesebbé tette a használatát, akik a gyárihoz képest megengedőbb biztonsági biztonsági beállításokkal leveleznek. (Bár ezt én akkor sem tanácsolnám.)

A 3.x-es Thunderbirdben a címjegyzék rugalmasabban kezelhető, és meglepő módon egyszerűvé, szinte gyerekjátékká vált egy új postafiók létrehozása is, bár ez esetenként problémákat is okozhat. A hármas verzió óta ugyanis a nevünk mellett elég az e-mail címünket és a jelszavunkat beírni új postafiók létrehozásakor, a kliens utána magától megkeresi a hozzá tartozó levelező szervereket, legyen az POP3, vagy IMAC és a küldő SMTP szerver nevét is, ha az létezik az adott szerveren. A probléma abból adódhat, hogy a kliens az IMAP-et preferálja, azaz, ha POP3-mal akarunk levelezni, le kell állítanunk az automatikus konfigurálót, mert utólag már nem engedi módosítani a kiszolgáló típusát. Van amikor ezt négyszer-ötször is meg kell ismételni, míg sikerül  beállítani a fiókot, ugyanis  nem mindig enged váltani pop3-ra, de olyan is van, hogy nem reagál a Kézi beállítás gombra.

A 3.x-s Thunderbird-ben a levelek végre nem külön ablakban nyílnak meg, hanem fülekre kerülnek, azaz a Firefoxhoz hasonlóan, a munkát félbehagyhatjuk és később ugyanott folytathatjuk. 

A régi verziókból nagyon hiányzott egy archiváló, a 3.0 óta ezzel  is rendelkezik a kliens.
Ha az Inboxunkban lévő levelek archiválását választjuk, a Thunderbird új, évszámokkal jelzett mappákat hoz létre az Archív alatt és oda átmozgatja a leveleket. Sajnos az almappákat magunknak kell archiválni.

Régebben nálam az archiválás úgy zajlott (és ez most is működik) hogy egyszerűen létrehoztam egy új, archív adatbázist erre a célra, amit utána kiszedtem a profilomból és más adathordozón tároltam, hogy ne lassítsa annyi levél a Thunderbird működését. Alapesetben pedig mentettem az egész Thunderbird profilt. Ebből a szempontból a Thunderbird igen barátságos. Ha mondjuk át akarunk állni Linuxra, akkor csak a Thinderbird profilmappáját kell átmásolni, és máris működik minden tovább, mintha mindig is ott működött volna.

A Thunderbird 3.0-ban testre szabható lett az eszköztár, de az előnézeti ablak fölötti sávot már nem lehetett többé egy sorra átalakítani, ráadásul telerakták ikonokkal. Egyrészt az előnézeti ablak ikonjai teljesen feleslegesen vannak ott még egy példányban, ha az eszköztárat hagyományosan használjuk (ahogy a legtöbben), és úgy általában véve egy terjedelmes szürke sáv terpeszkedik a képernyőn az előnézeti ablak fölött, aminek szintén semmi értelme. Mivel ezzel a legtöbb felhasználót ez az értelmetlen sáv felettébb bosszantotta, egy csapat írt egy a problémán segítő kiterjesztést a 3-as verzióhoz, mely végül olyan jól sikerült, hogy a Mozilla a Thunderbird 3.1-es verziója óta az áttérési segédben (Súgó -> Áttérési segéd) eleve felajánlja a Kompakt Fejléc kiterjesztés telepítését. Ha telepítjük, végre csak annyi infó marad az előnézeti ablak fejlécében, amennyire valóban szükség van! Hurrá! (Megjegyzem, már előbb is  létezett a problémára megoldás - a userChrome.css átírogatásával - de az több időt és tudást feltételezett.)

A régi Thunderbirdben, ha üzenet érkezett, egy kis napocska jelent meg amellett a mappa mellett, ahol az üzenetet keresni kellett. A 3-as kliens megjelenésével ez megszűnt, helyette a mappa neve bekékül, ha olvasatlan levelek vannak benne. Az első kiadásokban  ez a kék szín alig különbözött a feketétől, így nehezen lehetett észrevenni, de az újabbakban már láthatóvá tették a különbséget, sőt azt a bizonyos "napocskát" is visszatették, bár jóval kisebb méretben.

Az egyszerre több e-mail accountot használók a Thunderbirdben a 3.0-s óta választhatnak, hogy egyesítve nézik a leveleiket, vagy fiókonként külön gyűjtve. Ez azoknak gyakorlatilag mindegy, akik szeretik egyben látni az összes levelezésüket.  Én is még mindig a helyi Beérkezett üzenetek mappába töltök le minden üzenetet, függetlenül attól, hogy melyik postafiókomra érkezett, de van aki szereti külön kezelni a különböző ládáit.

Fontos, hogy ha Thunderbird-öt használunk, a mappákat időről időre tömörítsük, mert ha az adatbázis elromlik, sokat vell vele vesződni, hogy újra elérhetővé váljon. Ennek megvan a maga módszere, de ha tömörítünk, akkor nem lesz gond. Legegyszerűbb, ha az Eszközök - Beállítások - Hálózat és lemezterület-nél bepipáljuk, hogy a Mappák tömörítése, ha a megtakarított hely több mint...  értéknek pedig megadunk egy számot 20000 és 50000 között. Ennél gyakoribbra nem érdemes beállítani, mert tömörítés közben nagyon belassul a gép.

A Thunderbird 5-ös változata a W7 Aero theme-mel való kompatibilitásán kívül semmit sem hozott, a verziószám emelés itt is marketing okokra vezethető vissza.  Az Aero  kompatibilitás viszont rondává, teljesen feketévé és ezáltal kezelhetetlenné tette a Thunderbird felületét, legalábbis Windows 7 alatt. Az XP-re nincs hatással.
Windows 7 felhasználók kapcsolják ki az átlátszóságot, vagy az Aero theme-ről váltsanak valami másra.

Thunderbird portable

Egyre többen használnak nagy méretű pendrive-okat, melyen a legszükségesebb  programjaikat hurcolásszák magukkal, hogy bármilyen gép elé is üljenek le, mindig elérhetőek legyenek. A Thunderbird is rendelkezik ilyen hordozható változattal.
A klienst egyszerűen csak installáljuk a pendrive megfelelő mappájába és kész. Frissítéskor az új verzióval felülírjuk az eredetit. A kiegészítők is ugyanúgy használhatóak hozzá, azaz semmi sem tart vissza bennünket attól, hogy a teljes levelezésünket magunkkal vigyük bárhová. A megadott linken az angol verziók érhetőek el, a magyart nem linkelem be, mert a webhely szerkezete folyton változik, de megtalálod, ha rákattintasz a gombok alatt a Languages feliratra.

Egyéb e-mail kliensek
 
Híresen jó POP3 kliens a The Bat, sajnos azonban fizetős.

Említésre méltó még az ingyenesen használható Pegasus Mail is, mely a levelező kliensek egyik nagyöregje. Bár a design-ja fölött finoman szólva kissé eljárt az idő, de a program maga biztonságosan használható, és rugalmasan alakítható.

Valaki kérdezte egyszer a Foxmailt. Ez a progi (ha nincs ellene védelmünk) hazavágja az Internet Explorert  és kicseréli az IE kereső beállításait kínai webhelyekkel. Ezt úgy teszi, hogy felnyom a gépre egy CnsMin elnevezésű kémprogit. Emellett kérdezés nélkül betelepszik a Wordbe is, amit később csak manuálisan lehet belőle kiszedni, ha a Foxmailt végül eltávolítjuk. A Foxmail tehát nagy ívben kerülendő.

    
MP3 lejátszók                                  


Az audiólejátszásra használt programok nagyöregjének is  tekinthető Winamp kétségkívül a legnépszerűbb az ilyen fajta programok között. Kezelése nem igényel pilótavizsgát, ugyanakkor kiváló minőségű hanggal örvendezteti meg az embert.

Ha valaki gyorsan induló, és sallangok nélküli lejátszót szeretne, akkor a belinkelt oldalon válassza a Lite verziót. A teljes (full) verzióra lesz szükségünk, ha a bőröket, meg a mindenféle vizuális és egyéb herkem-berkemeket fontosnak tartjuk és akkor is, ha az általában szokásos formátumokon kívül egyebeket (pl. MOD, S3M, IT, stb) is le kívánunk játszani. A Winamp full verziója gyakorlatilag minden audio formátumot lejátszik, beleértve természetesen a Shoutcast streameket.

Alább egy telepítési leírást készítettem azok számára, akik csak audió anyagok hallgatására használnák a Winampot, de azoknak is ajánlom az elolvasását, akik szeretnék, hogy a Winamp-juk pöccre induljon, és ne kommunikáljon kifelé kéretlenül.

Így előzetesen jegyezném meg, hogy az AOL eléggé el nem ítélhető politikájának, mondjuk inkább ki nyíltan: pofátlanságának Csimborasszója, amit a Winamppal tenni merészeltek az utóbbi néhány évben. Már ott tartunk, hogy a hajdan elátkozott Windows Média Player jóval egyszerűbben tehető biztonságossá, mint a Winamp, úgyhogy már egy ideje nem telepítem senkinek a Winampot. Én viszont megszoktam, és még reménykedem abban, hogy esetleg a jövőben valami pozitív változás beáll a cégnél.

A Winamp telepítése

Bár ez nem volt mindig így, a Winamp napjainkra igen összetett alkalmazássá nőtte ki magát. Nagyon fontos, hogy mindig az aktuális verziót telepítsük, mert gyakran orvosolnak bennük biztonsági hibákat.

Amióta az AOL megvette a Nullsoftot, a hajdani jó kis Winamp telepítőjében először megjelent az E-Music nevű spamware, aztán majd később egyéb szemetek és kémgyanús elemek. Egy ideig még az ezektől mentes telepítőt is le lehetett tölteni egy helyről, de annak az időnek már vége, ma már telepítéskor kell résen lenni. Sajnos a Winampnál kompatibilisebb hanglejátszó jelenleg nem létezik. Ha lenne valami legalább közel hasonló, kifejezett audiolejátszó, ami nem a felesleges csicsáról szól, nincs tele kéretlen pluginekkel,  és beépített szarverekkel, akkor már régen azt ajánlanám. Egyelőre azonban csak a telepítés közbeni odafigyelésre intek mindenkit. Az alábbi leírást időnként frissítem, de nem állok neki minden egyes verziót kipróbálni. Jelen leírás a Winamp 5.56-os verziójához készült, de a későbbi verziókhoz is illeszkedik.

Nem lesz szükséged a következőkre, vagy eleve biztonsági kockázatot jelentenek, azaz szedd ki a pipát mellőlük telepítéskor:

- A Winamp agent nem kell.
- A Multimedia engine mellől szedjük ki a pipát, majd csak az Audio playback-hez tegyük be újra, a többi nem kell! (Hogy miért? Egyszerű: a Video playback - nem kell , mert a videók lejátszására vannak sokkal jobb lejátszók, és az Audio encoderek sem kellenek a többségnek, mert nem kódolnak, vagy ha mégis, akkor nem ezzel.)
  - Az Outputból csak a DirectSound output support kell, amit amúgy sem lehet kilőni, a többi viszont mehet a levesbe:
    - CDDB for recognizing CD-s - nem kell. Ez a dög egy a neten lévő Gracenote
       adatbázissal beszélget, kell a halálnak. (Amúgy a Gracenote makacsul
       csimpaszkodik, ennyi nem elég neki, hogy kinyírjuk. Erről majd később.)
    - Sonic ripping and burning support - nem kell. Értelmes ember nem a Winamppal
        rippel és főleg nem azzal ír CD-t.
    - Signal processor studio plugin - nem kell. Ez egy hangzatos elnevezésű, de teljesen         hasznavehetetlen DSP plugin. Az ég világon semmire sem való idióta és
        élvezhetetlen effekteket produkáló jó nagy marhaság. Ha nem hiszed, próbáld ki! :)
- Winamp Library-ből kell a Winamp Media Library, ami viszont alap,
   - a Core Media Library Componensek közül csak a Playlists kell. A többi közül csak a
      CD Rip and Burn mellől szedjük ki a pipát. Szükség lehet még az Online Mediára,
      amennyiben a Winamppal akarod hallgatni a Shoutcast rádióadásokat. Más nem kell.
   - A Portable Media player supportból semmi sem kell, hacsak nincs valami spéci MP3
      lejátszód, amit a Winamppal akarsz működtetni.
- A User Interface Extensions közül csak az Extended Jump to File Support, és a  Modern
Skin Support kell, ha akarod ez utóbbit, bár anélkül gyorsabban indul egy picit a program. A többi nem kell!
- A Visualization opciók, talán a Nullsoft Tiny Fullscreen-t leszámítva, szükségtelen csicsák, semmi sem kell belőlük.

Miután a következő ablakban kívánságod szerint beállítottad hogy hová kerüljenek az indítóikonok, előjön egy másik ablak, ahol feltétlenül szedd ki az ÖSSZES pipát!!! 
Az ott felsoroltak ugyanis nem csak feleslegesek, de kémgyanúsak is!

Amikor a telepítő lefut, engedjük, hogy induljon el rögtön a Winamp. A feljövő ablakok sarkában sose nyomjuk meg a Finish gombot, csak a legvégén! Itt kell elvégezni pár beállítást. Először válaszuk ki a nekünk tetsző bőrt, (én a Winamp Modern-et szoktam használni, de ez ízlés kérdése.) majd nyomjuk meg a Next gombot, azaz lépjünk tovább. A következő oldalon szedjük ki a Video files mellől a pipát, hacsak nem az a perverziónk, hogy Winamppal nézzünk videókat. Ugyanitt állíthatjuk be, hogy ha azt szeretnénk, hogy a Winamp lejátsza az audio CD-ket. (Launch Winamp for Audio CD's.) Az ismételt Next gomb megnyomása után felbukkanó következő lapon ne adjunk meg semmilyen adatot, és szedjük ki a pipát a Yes, allow anonymous usage statistics mellől, mert ugyebár senkinek semmi köze, hogy mikor és mire használjuk a Winampot. Ekkor a Next gomb már szürke és  megnyomhatjuk a Finish gombot. Amikor a Winamp elindult, lőjük le a Media Library ablakot, ha nem használjuk és tegyük a Playlist ablakot a lejátszó alá, majd állítsuk méretre.
 
Végül lépjünk be az Options - Preferences- General Preferences-be, és válasszuk ki az Internet Connections-nél, azt, hogy Not connected to the internet. Ha ezt nem tesszük meg, akkor Audio CD lejátszása esetén ugyanúgy elindul a Gracenote és beszélgetni akar majd az interneten lévő CDDB adatbázissal. Azaz hiába vettük ki telepítéskor a listából! Trükkösek a fiúkák, mi?

Szintén az Options - Preferences- General Preferences-ben szedjük ki a pipát a Check for new versions of Winamp at startup mellől. Ezzel megakadályozzuk, hogy minden indulásnál új verziók után kajtasson a program. Végül pedig és nem utolsó sorban az ez alatt lévő pipát is szedjük ki! Ha nem tesszük, anonim statisztikákat küldözget a Winamp, annak ellenére, hogy ezt sem engedtük meg neki induláskor.

Ha mindezzel végeztünk, nyugodtan használhatjuk a programot, nem lesz gond.
A beállítások miatt a program többé nem keres új verziókra, nekünk kell ezt időnként megtennünk. Minden újabb verzió esetén hasonlóan résen kell lenni a telepítéskor, és beállításkor, mert újabb és újabb a fentiekhez hasonló trükkökkel lepi meg a felhasználókat a Nullsoft, mióta az AOL szabja meg az irányt náluk.

Egyéb lejátszók

Régen volt egy egyszerű, streaming audióra is alkalmas kis MP3 lejátszó, ami mellesleg szebben szólt, mint akármelyik másik. A fejlesztésével a Telos Systems sajnos leállt, de az FTP-jéről egyelőre még elérhető az ingyenes Audioactive Player.

Egyébként számtalan MP3 lejátszásra képes program érhető el a neten. A Cowon cég JetAudio Basicjét említeném meg, mint ami kielégítő hangzást produkál egy átlagos asztali hangszóróval. Amikor először kipróbáltam, a hátam borsózott tőle, mert az audiót is 5.1-gyel játssza le, ha valakinek az az alapbeállítása a gépen. 5.1-ben MP3-at hallgatni szörnyű a Jetaudioval, de ha ezt kikapcsolja az ember, akkor hirtelen normalizálódik a lejátszó hangja. Normalizálódik, de van valami a hangképében, ami zavar benne. Vélhetően a kikapcsolhatatlan EQ az, ami ront a hangzáson, amelyet sajnos FLAT módban sem találtam semlegesnek. Egyszerűbb hangszórókon nem biztos, hogy hallatszik a különbség, amit a Jetaudio és a Winamp hangja között éreztem.
Ahogy az manapság divat, a Jetaudio is tele van felesleges csilli-villi megoldásokkal és szolgáltatásokkal, ezért aztán egy monstrum települ fel a gépünkre: kis hiján 60Mb-on terpeszkedik el a szoftver. A Jetaudio kompatibilitása egyébként megfelelő, a legtöbb formátumot ismeri és elboldogul a Shoutcast adatfolyamokkal is. (Az internetes rádiók által használt formátum.)


Fájlkezelők                                    

A felhasználók többsége hamar rájön, hogy a Windows Intéző, azaz a Windows-ok fájlkezelője egy időpazarló, nehézkes és buta borzadály. Találkoztam már olyannal is, aki váltig állította, hogy megszokta, de amióta megmutattam neki a Total Commandert,  azóta már ő sem használja az Intézőt.

A hajdani Windows Commander szerzői jogi problémák miatt lett Total Commanderre átkeresztelve. A Total Commander minden olyan műveletre alkalmas amit fájlokkal egyáltalán végezni szoktunk, nála jobbat fájlkezelési célokra keresve sem találunk. Beépített FTP klienssel rendelkezik, és nem igényel külső programot a leggyakoribb tömörített fájlok kezeléséhez. Nem is igazán jut eszembe, hogy van-e egyáltalán bármilyen számomra hiányzó funkciója. Ha mégis szükség van valamire (pl. SFTP-re vagy arra, hogy belelássunk az ISO file-okba is) az pluginnnel megoldható, kivéve egyelőre az SCP-t, ami az SFTP-hez hasonló funkcióval bír, de a működése némileg eltér attól. Erre viszont ott a WinSCP nevű program, ha valakinek épp arra volna szüksége.

A Total Commander beépített fájlnézegetővel is rendelkezik, bár ezt én kerülni szoktam, főleg multimédiás fájlok esetében. A program egyetlen "hibája" csak, hogy shareware, de az érte kért összeg nagysága igazán nem ver a földhöz senkit sem. Amilyen nagy szolgálatot tesz az embernek, bőven megéri az árát, de Christian Ghisler, a Total Commander programozója kedvez a kevésbé tehetőseknek, és a fukaroknak is, mert a program a kezdetek óta használható úgy is, hogy az ember nyomogatja az 1, 2, 3 gombokat indításkor, egyébként nem korlátoz semmiben a regisztrálatlan verzió sem.

A Total Commanderhez kísértetiesen hasonló program a Frigate. Elképesztően sokat tud! Itthon valamiért kevesen ismerik, pedig sorra nyeri a díjakat. Volt régebben egy ingyenes Lite verziója, de már megszüntették az elérhetőségét. Jelenleg csak egy Standard és Professional kiadása létezik, árban pedig olcsóbb a Total Commandernél.

Ha ingyenes fájlkezelőt keresünk, abból is viszonylag sok van a neten. A FreeCommander talán az egyik legnépszerűbb. A Total Commanderhez nem ér föl, de azért jól használható. Még FTP kapcsolatra is képes! Aki az ingyenes szoftverekre utazik, annak mindenképpen érdemes kipróbálnia!

Ott van még a magyar fejlesztésű Gyula's Navigator. Ez egy szokásos kétpaneles Norton Commander klón, kiválóan alkalmas a Windows Intéző leváltására. Jópofa dolog benne, hogy ha egérrel navigál a paneleken az ember, nem kell dupla kattintással izmozni, így sokkal gyorsabban lehet a könyvtárak között mozogni. Az egérkövetést azonban érdemes benne kikapcsolni, mert felesleges, zavaró és lassítja a program futását. Én csak egyetlen hibát fedeztem föl a programban. Azt, hogy a parancssor eltűnik ha valamelyik panelre visszavált az ember. De a parancssorra olyan ritkán van szükség, hogy ez szerintem nem is probléma. Nem kezeli viszont az FTP kapcsolatokat és csak zipet hajlandó saját magától kezelni, minden máshoz külön külső progi kell. (Mondjuk a Windows Intéző sem boldogul egyedül.) Sajnos a Gyula"s Navigator fejlesztése megrekedt az 1.28-as verzónál.
 

Tömörítő segédprogramok

Az interneten többnyire csak ZIP formátumú tömörített állományok találhatók, (pedig ez a legnagyobb méretű tömörítési formátum) ezért elvileg elég lenne számunkra a Windows XP beépített ZIP kicsomagolója is. Sajnos azonban nem minden ZIP fájllal boldogul, ki tudja miért. Ezért aztán legtöbben előbb-utóbb kénytelenek föltenni egy segédprogramot  a kicsomagoláshoz.

Ha másra nincs szükségünk, csak egy független, ingyenes és egyszerű zip ki és becsomagolóra, arra ott a Zipper. Nem egy Winzip, de jól működik, és nem hagy cserben egyetlen ZIP fájlnál sem, nem úgy mint a Windows beépített zip tömörítője.

Ha egy ingyenes tömörítőre van szükségünk, de fontos, hogy a leggyakrabban használt állományokkal megbirkózzék, akkor az aprócska 7-Zip a megoldás. A 7-Zip gyakorlatilag az összes létező formátumot kezeli, beleértve a CAB és ISO állományokat is és van egy saját formátuma, a 7z, ami jelenleg a legkisebbre tömörít a világon. Tekintettel a mai merevlemezek méreteire, az agyontömörítés már régen kiment a divatból, ennek ellenére el kell ismerni ezt a teljesítményt. Az meg külön öröm, hogy a szoftver ingyen van. A kezelőfelülete igencsak puritán, de a tudása miatt ezt simán elnézi neki az ember.

A WinZip nevű shareware etalonnak számít a tömörítés területén, és egy ideje már boldogul a szintén igen népszerű RAR állományokkal is. Ez csak az újabb verziókkal van így, előtte ennek hiánya elég komoly fogyatékosságává nőtte ki magát. Sajnos az elterjedőben lévő 7z formátumot még mindig nem kezeli, és ISO-t sem tud megnyitni.

A WinRAR újabb, 3.4 utáni verziói a Winzippel ellenben már felismerik az összes fellelhető formátumot. A szoftver nevéből adódó RAR állományokon kívül megbirkózik az ACE-szel, a ZIP-pel, az ARJ-vel, az ISO-val, sőt a 7z-vel is! Ha megengedhetjük magunknak, hogy fizessünk egy ilyen szoftverért, akkor ezt válasszuk!

Megemlíteném még a WinAce nevű tömörítőt. Övék az ACE formátum. Ez is fizetős, de tudásban ez is elmarad a WindRAR-tól, mert nem ismeri az ISO és a 7z állományokat.

Amúgy ha fájlkezelőként a Total Commandert használjuk, akkor külön ZIP tömörítőre nemigen lesz szükségünk, a Total Commander saját beépített ZIP csomagolója ugyanis kiválóan ellátja a feladatát. 


Képnézegetők                              


Az ACDSee méretében egyre csak növekszik és a sebessége sem a régi, de még mindig ő a király. Ha nem csak pusztán képnézegetésre van szükségünk, akkor megérheti a 8-as verzió azt az 50 dolcsit, de csak nézegetésre használni túl drága, ahhoz képest meg főleg, hogy létezik egy rakás teljesen ingyenes képnézegető alkalmazás is. (Irfanview, XNView, stb)

A legnépszerűbb ingyenes képnézegető talán az IrfanView. Ez a progi csak otthoni gépeken használható ingyenesen. Az ACDSee-hez képest apróka, pedig minden szükséges benne van, sokszor még túl sokat is képzel magáról. Értem ez alatt, hogy az audio és video anyagokat is megpróbálja megnyitni, ha nem vigyázunk, ami persze nem mindig sikerül neki, de nem is erre való a program. Mindenesetre kissé idegesítő tud lenni, amikor képeket nézeget az ember. Az ehhez való plugint tehát inkább ne töltsük le hozzá. 

Az Irfanview egyébként az egyik leggyakrabban használt képnézegető szoftver, az újabb verziók gyorsan, és jó minőségben konvertálnak, és kötegelt képátalakításra (batch conversion) és átnevezésre is képesek. A képeket kiváló minőségben képes átméretezni, ezen felül még veszteség nélküli JPG műveletekre is alkalmas. Az utóbbi, néhány más funkcióval együtt a megfelelő pluginek letöltése után használható.

Az Irfanview telepítésekor figyeljünk oda, hogy ne telepedjen föl a Google Desktop Search és a Google Toolbar for Internet Explorer a gépünkre. Szedjük ki a mellettük lévő pipákat amikor a kérdéses ablakhoz érünk a telepítés során!

Video és Audio kodek, lejátszók, beépülő programok (pluginek)

A kérdés, hogy "milyen kodek packot használjak", szinte napi szinten merül föl még ma is. Nem véletlenül. Ezek manapság az egyik legfontosabb részei egy multimédiás PC-nek. Mindenki DivX, Xvid, tömörítésű, és megannyi egyéb kodekkel készült filmeket nézeget a gépén, jönnek a videó anyagok e-mailben is dögivel. Ezek kezelésére számtalan kodek csomag (pack) létezik. Sajnos azonban a csomagok összeállítói nem veszik figyelembe a különböző kodekek egymásra gyakorolt hatását, így aztán mindig valami zűr van velük. Gyakori ugyanis, hogy a különböző kodekek a saját formátumukon kívül más tömörítéssel készült anyaggal is boldogulnak, ezért amikor egy akármilyen nevű szedett-vetett kodekcsomag fölrakja egymás mellé (és ez tipikus) a DivX, Xvid, és ezer más kodeket, azok a szó szoros értelmében egymással veszekszenek lejátszás közben, hogy akkor most ki is játssza le az éppen aktuális videót, melyre mindegyik képes. Ugyanez valósul meg a hang és a feliratkezelés esetében is. Szörnyű!

Bizonyos szerencsésebb csillagzatnak köszönhetően lehetséges, hogy valaki föltesz egy ilyen packot magának és azzal semmi különösebb gondja nincs, azt meg nem veszi észre, hogy a multimédiás fájlokat lassabban nyitja meg a gépe. Főleg az erősebb gépek esetében igaz, melynél a user nem feltétlenül észleli a kodekek "veszekedéséből" adódó lassulást. Sokkal gyakoribb azonban, hogy az egyik csomaggal ez, a másikkal meg az nem megy rendesen. Ismert és gyakori problémák például, hogy bizonyos filmek fordítva jelennek meg, vagy mátrix-szerű zöld a kép, a filmek egy része indokolatlanul akadozik, esetleg csak a hangot hallani, de nincsen kép vagy a hang olyan halk, hogy teljes hangerőre feltekerve is alig érthető. Jó esetben megy minden, de az AC3-mal kódolt filmek hangja csak sztereóban szólal meg. Nos a megoldás: el kell felejteni a kodekeket egymásra halmozó ún. kodek csomagokat! És nem csak a fentebb említett jelenségek miatt. Az ilyen csomagok gyakran teljesen szétcseszik a rendszert, mindenféle beépülőket, tool-okat (eszközöket), felesleges szűrőket, tárrezidens szemetet nyomnak föl a gépre. Az sem ritka, hogy számítógépes kártevők, kémprogramok  érkeznek velük.

Hogy akkor mi a megoldás? Hát az ffdshow!

Az FFDSHOW

Ahhoz, hogy mindent le tudjunk játszani, nincsen szükség másra, csak az ffdshow -ra (GPL) és egy Media Player Classic (GPL) nevű lejátszóra. A kodek persze a Windows Media Player-rel is működik, de annak használatával néhány biztonsági kockázatot is vállalunk.

Az ffdshow egy gépközeli, hatékony saját kodekkel fordítja le az összes DivX, Xvid és minden egyéb formátumú filmet. Általában több változatot is készítenek belőle, a különböző processzorokhoz optimalizálva. Az általános változat kiválóan működik, én nem vettem észre különbséget az SSE/SSE2 és a normál verzió között.

Az ffdshow installálása másodpercek kérdése, és ha belőttük hozzá a Media Player Classic-ot is, (lásd a következő részben) akkor már csak hátra kell dőlnünk és élvezni a filmeket.  Az ffdshow hivatalosan még mindig alfa állapotú, ennek ellenére már hosszú évek óta tökéletesen működik. Egyetlen egy dologban nem remekel mindig, és ez a WMV fájlok lejátszása. Ez viszont azért nem érdekes, mert csak le kell tiltani a WMV sorokban a libavcodec-et, és akkor az  MPC az aktuális WMV dekódert fogja használni. Egyes WMV fájlokat azonban nem csak ffdshow és MPC társítással , de VLC playerrel (erről majd szó lesz) sem lehet lejátszani. Sőt előfordul olyan is, hogy szabványos WMV 7/9 dekóderrel sem megy a lejátszásuk, ha nem kifejezetten Windows Media Playert használunk. Ez esetben egy tömörítési hibáról van szó, ami a WMP-t nem zavarja, vélhetően azért, mert szándékos a hiba, vagy mert a Microsoft-nál tudnak a hibáról és a lejátszóba beleraktak egy javító algoritmust. A dolog éppen ezért nem is mérvadó. Komoly videoállományokat amúgy sem tömörít senki sem WMV formátumba.

Az ffdshow rengeteg beállítást tesz lehetővé, ennek taglalása nem fér bele ennek az oldalnak a kereteibe. Nem is érdemes nagyon hozzápiszkálni, mert az alapbeállításokkal vígan elműködik. 

Bizonyos szerver-kliens kapcsolatok esetén esetleg gond lehet a lejátszással. Ha ilyen problémánk van (bár ez otthon nemigen fordulhat elő) akkor az ffdshow helyett az Xvid kodekkel is próbálkozhatunk. (De csakis önmagában!) Ez is kezeli a mozi fájlok legtöbbjét, bár korántsem olyan rugalmas, mint az ffdshow. Bizonyos filmek amelyek régebbi kiadású DivX encoderrel készültek, akadozhatnak vele. Ha csak újabb filmeket nézünk ilyen formában tömörítve, akkor nem lesz gondunk ezzel a kodekkel sem. Az ffdshow-nál kissé jobban lefoglalja a hardvert, bár ez a mai modern gépek esetében már nem számít akkora problémának, hogy a Dunába ugorjon az ember miatta.

A Media Player Classic (MPC)

A Media Player Classic-ot egy magyar srác fejleszti. A lejátszó puritán felülete ne tévesszen meg senkit, ez egy igazi nagyágyú. A képet számtalan módon manipulálni képes, egyszerű, barátságos és logikus kezelőfelületű progi, mely tökéletesen illeszkedik az ffdshow-hoz. Egyébként fájltípusonként be lehet rajta állítani, hogy melyik kodekkel játssza le. Az ffdshow csomagok egyes változatai eleve tartalmazhatják az MPC-t. Nem véletlenül. Az ffdshow ugyanis csak egy univerzális kodek, a konténereket (MKV, MP4, stb.) nem kezeli. A Media Player Classic azonban beépített media splitterrel rendelkezik, azaz az ffdshow segítségével bármit képes lejátszani.

Feltételezve, hogy Windows XP és legalább DirectX 9 van a gépünkön, az Options-Playback-Outputban a VMR9 renderless-t használjuk, és állítsuk be ugyanott, hogy a kártya 3D képességeit használja ki a szoftver, az Audio Switcher, de főleg az Audio Decoder oldalt pedig állítsuk be a hangszóróinknak megfelelően.

Sztereó hangsugárzók, vagy fejhallgatók használata esetén, rendkívül ritka esetben a film AC3 hangját az ffdshow AC3 dekódere nem keveri rá a sztereóra, helyette elöl is a hátsó surround hangszórók hangját halljuk. Ez pedig nem nyerő, mert akkor nem halljuk a szereplők hangját. Ha ilyen jelenségbe ütközünk, ideiglenesen kapcsoljuk le az AC3 dekódert az audio configban, a jelenséget pedig tudjuk be az adott fájl készítője hozzá nem értésének.

Ha Media Player Classic-ot használunk, és azt vesszük észre, hogy a gép hangerőszabályozója rendszeresen  "letekeri magát", akkor a View - Options menüben keressük meg az Audio Switchert, és szedjük ki a pipát a "Regain Volume" mellől.

Ha valakinek nem tetszik az MPC, hanem helyette mégis a Windows Média Playert, vagy valami más, a konténereket nem kezelő lejátszót akar használni, akkor telepítenie kell még a Haali Media Splittert is.

A Microsoft Windows Media Player (WMP) viszont inkább felejtsük el! Feleslegesen csicsás, lassú, túlméretes, és buta mint a döngölt agyag. Nem nagyon találkoztam még halandóval, aki a WMP saját szolgáltatásait használta volna, ellenben a benne hemzsegő aggasztó biztonsági lyukak folytán a gépet védtelenné teheti. A WMP a az Internet Explorer beállításait használja (saját böngésző felülete van), ezért a tűzfalon ő is kilát. Az ActiveX-ek és scriptek is ugyanúgy lefutnak, mintha az Internet Explorerben lennénk. Már régóta ismert például, hogy a neten lévő WMV fájlok egy részét úgy manipulálják, hogy az a Windows Media Playert egy olyan webhelyre irányítsa, ahonnan aztán kémprogramokat, vagy más szemetet  telepítenek föl a gépünkre.  Csak akkor van valami esélyünk, ha a tiltott helyek listája ki van töltve. Lényeg, hogy ha a Media Player Classic már ott csücsül a gépünkön, nem lesz többet szükségünk a WMP-re, csak a helyet foglalja. Egyetlen esetet kivéve: néha előfordul, hogy a böngészőkben a videofájlok nem jelennek meg. Ekkor sajnos a WMP-t is munkába kell állítani, de vigyázzunk arra, hogy kizárólag a mediastream fájlokra legyen belőve, másra ne! 

Egyéb szükséges lejátszók

A neten időnként fellelhető real és quicktime formátumok miatt a Realplayert, és a Quicktime-ot is fel kell tennünk még. Az eredeti lejátszók azonban folyton pofáznak, hogy "frissítsünk már fizetős verzióra", meg hogy már megint új verzió van, nem beszélve arról, hogy egy csomó felesleges, számunkra érdektelen szolgáltatást  tartalmaznak. Esetenként bizonyos kísérőprogramokat is, melyeknek semmi keresnivalója a gépünkön. A RealNetworks emiatt már pár helyen feketelistára is került. És akkor még meg sem  említettem, hogy az eredeti Realplayerben egy csomó zűrös biztonsági lyukat találtak már. Bővebbet erről a Secunia-n találsz , itt.

Javaslom tehát az egyszerűbb, és későbbi meglepetésektől mentes megoldást; ne az eredeti RealNetworks és Apple termékeket telepítsük, hanem a Real Alternative, valamint a  Quicktime Alternative (QT Lite) változatokat. Ezek ideális megoldást jelentenek számunkra, mert bár kevésbé csicsás, de teljes értékű és ingyenes helyettesítői az előbbieknek.

A VLC Player - egy univerzális lejátszó

Ha valaki hordozható lejátszót szeretne, vagy nem szeretne kodekekkel vacakolni külön, csak egy mindenevő lejátszót akar magának, mindenképpen érdemes kipróbálnia a VLC Media Playert. Ez a lejátszó egy igen érdekes project eredménye. A cél egy olyan ingyenes lejátszó készítése volt, amely minden platformon működik, az összes létező médiaformátumot lejátsza úgy, hogy nem kell mellé külön kodek csomagot installálni, mert saját maga tartalmazza azt, ennek tetejébe még hordozható is. Így született meg a  VLC Media Player, melyről csak azt tudom elmondani, hogy elképesztően jó! Mint azt írtam, nem igényli külön kodek csomag telepítését, ennek ellenére néhány speciális kivételtől eltekintve mindent lejátszik (még a Youtube-ról letöltött videókat is) méghozzá akár olyan, gyenge hardverrel rendelkező régi gépeken is, melyeken lehetetlen más programmal komolyabb mozifájlokat megtekinteni. Amikor először találkoztam a VLC Playerrel, a munkahelyemen egy Pentium III 667Mhz-es asztali gép volt, egy alaplapra integrált ócska Intel videókártyával. Ezen a gépen is tökéletesen tudtam DVD-t nézni teljes képernyőn. Elképedtem, amikor ezt megláttam. A DVD-t egyébként ISO file-ból is lejátssza, azaz nem kell hozzá külön segédprogram és pöccre indul. Egyszerű kezelhetősége, rugalmassága (pl. ISO-ból való lejátszás) és széles körű formátum kompatibilitása kiemeli a többi hasonló lejátszó közül.

A program által támogatott formátumokról itt találhatunk információt. Mivel a VLC Player nyílt forráskódú program, gyakorlatilag az összes operációs rendszerre létezik natív változata. Még olyan egzotikus rendszereken is működik, mint a QNX, vagy a Zaurus, de Pocket PC-s kiadása is van.

Egyetlen régi, de még mindig meglévő hibája a VLC Playernek, hogy egyes fájlok esetében lehagy a hangsáv elején két-három másodpercet és néha ugyanakkor a végéből is lecsíp egy picit. A jelenség nem mindegyik fájlra vonatkozik és nem köthető kiterjesztéshez sem, bár azt vettem észre, hogy a WMV fájlok esetében igen gyakorinak mondható probléma.
A fejlesztők tudnak róla, de a hiba javítása állítólag "folyamatban". Valami jól rejtőző, vagy az alapmotorban lévő bugról lehet szó, mert már régen ígérik a javítását, eddig minden újabb verzió ezzel az apró, de zavaró hibával jelent meg.

Figyelem! A VLC player népszerűségét kihasználva egy ideje néhány szemét cég malware, adware és kártevők terjesztésére használja a szoftvert. Ügyeljünk arra, hogy csakis a fejlesztő honlapjáról töltsük le a telepítőt, akkor nem lehet gond.

Még két lejátszó

Aki még kísérletezni akar az univerzális, külön kodek telepítést nem igénylő ingyenes lejátszókkal, az kipróbálhatja még a GOM Media playert, (szerintem lassan töltődik be) vagy a KMPlayert. Az utóbbi nem kedveli az újabban elég népszerű MKV kiterjesztésű videókat. Ezek általában nagy felbontású filmeket tartalmazó ún. envelope (boríték) fájlok több hangsávval és felirattal. Amikor a KMPlayerrel szinkronnyelvet (hangsávot) vált az ember egy ilyennél, a kép felső fele összeesik és újra kell indítani a lejátszást. (Utolsó verzió amit teszteltem: 2.9.4.1434 angol)

DVD lejátszó program

A kodekeknél említett Media Player Classic lejátszó a DVD-hez való kodeket is tartalmazza és a VLC Player is boldogul a lemezekkel, de ezen programok által produkált képminőség nem éri el a kifejezetten DVD lejátszására megtervezett programokét. Aki DVD-ket szokott nézni a gépén, és nem elégszik meg a VLC Player, vagy az MPC adottságaival, annak egy valódi, független DVD lejátszó programra van szüksége, mint amilyen a  WinDVD, vagy a PowerDVD.  Ezek fizetős szoftverek, de általában hozzácsomagolják őket a videókártyákhoz, és jobb alaplapokhoz. Az előbbi linkekről csak próbaverziók tölthetők le. Ezek viszont tényleg csak kipróbálásra használhatók, másra nem.

CD / DVD / Blue Ray író program

Egy CD-k, DVD-k írására szolgáló alkalmazás ma már alapkövetelmény egy PC-n.
A Windows XP-nek saját beépített íróprogramja is van, amely  egyébként a nagy múltú Roxio kódját tartalmazza. Nem tudom azonban ajánlani, mert egy végtelenül lebutított, primitív alkalmazás, mely nem alkalmas csak és kizárólag az alapműveletekre, arra is korlátozottan. Még arra sem figyelmeztet, ha a felírandó adatmennyiség több, mint amennyi a nyers lemezre felfér.

Ahead Nero

Az író progi kiválasztása egyébként nem olyan könnyű feladat. Az első ilyen szoftverem egy 3.xx verziójú Adaptec Easy CD Creator volt, ami egy vagyonba került, később viszont hiába akartam upgrade-elni, nem látta az új (TEAC) CD írómat. Azóta az Ahead Nero-t használom, és bár voltak problémáim bizonyos verziókkal, megmaradtam végül ennél, főleg mióta Linux alá is kiadták. A linuxos kiadás egy ideig ingyenes volt, ma már sajnos azért is fizetni köll.

A Nero nem rossz szoftver, de a full verziót telepakolták egy rakás szügségtelen marhasággal. Magával az író progival együtt összesen 26(!) program installálódik. Ezekre a Nero Infotool, a Nero CD-DVD Speed, a Nero Drivespeed és talán a Nero ImageDrive kivételével (de ez utóbbira van jobb megoldás: az ingyenes Daemon Tools) egyáltalán nincs szüksége az embernek, ráadásul a kapcsolt szoftverek igyekeznek elindítani egy rakás tárrezidens szolgáltatást, ami csak a memóriát foglalja. Még olyan verziót is adtak ki szoftverből, amely a Google Desktop Search nevű kémszörnyet is fölinstallálja, ha nem vigyázunk. A Nero szükségtelen részeit kézzel kell letiltani, vagy egy watchdoggal, mondjuk a Winpatrollal, de ha már úgyis letiltanánk őket eleve, kár kiadni a pénzt a Nero teljes változatára. De ne essünk át a ló túlsó oldalára sem: az óvodásoknak való agyonbutított Nero Essentials-t is kerüljük el nagy ívben! A Micro kiadás az, ami a lényeget (a teljes értékű szoftvert) tartalmazza, de a fölösleges kiegészítők nélkül.

CD Burner XP

Létezik egy ingyenes, de minden formátummal megbirkózó író program is, a CD Burner XP.
A program a nevével ellentétben természetesen nem csak CD-t, de a DVD-ket, sőt a Blue-Ray lemezeket is kezeli! Régebben csak angolul tudott, de a négyes verzió megjelenése óta számtalan nyelven beszél, többek között magyarul is. A CD Burner XP a mindennapos feladatok ellátására tökéletesen alkalmas. A program felépítése logikus és egyszerű, teljesen kezdők is könnyen boldogulnak vele, ugyanakkor nem egy agyonegyszerűsített buta fapad, mint a Nero Essentials.

A CD Burner XP tudása alig marad el a Nero-étól. Amiben a Nero többet tud, (Pl. DVD-Audio lemezek írása) arra meg igen keveseknek van szüksége, így aztán nyugodt szívvel ajánlom a szoftvert bárkinek.

Megfontolandó információk

A DVD-íróban lévő firmware meghatározza, hogy az író milyen médiát, milyen sebességgel, és minőségben képes kezelni. Egy elavult firmware miatt előfordulhat, hogy bizonyos gyártmányú, kapacitású, stb. lemezekre nem, vagy csak a feltüntetettnél jóval lassabban tudunk írni.

Az írók többsége úgy van optimalizálva, hogy (mindegy milyen lemezzel) a maximális írási sebességen lehet a legjobb minőségben DVD-t írni, úgyhogy nincs értelme kiakadni azon, ha mondjuk egy 16x-os lemezt 4x-esen megírva kidobhatjuk a művünket. Ezt azért említettem meg, mert még mindig széles körben tartja magát az a tévhit, hogy minél lassabban írjuk meg a lemezt, annál jobb lesz az írás minősége. Az ezredforduló körül gyártott első generációs 4-szeres írási képességgel felvértezett írók között még akadtak olyanok, ahol a gyártó nem tesztelte kellőképpen a terméket a piacra kerülés előtt, ezért  nem is lehetett megfelelő az írásminőség teljes sebességen. Főleg, hogy a médiákat gyártó cégek is még az anyagokkal való próbálkozás idejét élték. Hasonló, de immáron főleg a lemezek inkompatibilitása miatti hibák voltak tapasztalhatóak a 8-szoros,majd a 16-szoros írók megjelenésekor, melyeket azután a legtöbb gyártó újabb firmware-ek kiadásával orvosolt. A lényeg, hogy ez ma már egyáltalán nem jellemző. 

A DVD írással az a lényeg, hogy ha valami gondunk akad, ne kenjük rá azonnal az írószoftverre, vagy a lemez minőségére, és ne rohanjunk vissza másnap a boltba az íróval.
Érdemes érdeklődni a neten, hogy a tulajdonunkat képező, vagy megvásárolni kívánt íróval mik a tapasztalatok. Van-e hozzá újabb firmware, milyen márkájú és típusú lemezt szeret, stb. Az íróhoz használt szoftveren elvileg nem sok múlik, de néha előfordulnak kompatibilitási gondok. Érdemes tehát körbekérdezni a neten, hogy ki mit használ.

A CD és DVD írásnak megvannak a maga szabályai, amiket be kell tartani, ezek ismerete nélkül számos nem várt problémába fogunk ütközni, ami nem feltétlenül az CD/DVD író, vagy az alkalmazott szoftver hibája. Aki sosem írt még, annak rá kell szánnia néhány lemezt a tanulásra.

Az, hogy az írónkban vissza tudjuk olvasni a lemezt, nem jelenti azt, hogy más olvasók, vagy lejátszók is kezelni tudják majd! Ez ugyan hardveres téma, de ha ilyet tapasztalunk, akkor nem a szoftver, vagy a lemez a hibás: sürgősen cseréljük le az írót, mert hibás!

Különösen ügyeljünk az alapanyag megválasztásánál. Az ugyanis, hogy milyen lemezt használunk, nem csak az olvashatóságát befolyásolja, de a tartósságát is. A legjobb lemezek, melyeket a létező összes író elfogad, a Verbatim és a Taiyo Yuden. A TDK is jó volt régebben, de ma már nem mindegyik lemezére bíznám rá az életem.

Ha a DVD írónk nem akar írni egy újabb keletű lemezt, csak alacsony sebességen, azt a firmware frissítésével lehet orvosolni. Ha nincsen újabb firmware az íróhoz, akkor keressünk olyan lemezt, amit még elfogad.

Utolsó lépések

Telepítenünk kell még az egyéni ízlésünknek megfelelő és a szükségleteket kielégítő grafikai, webszerkesztő, videóeditáló és egyéb  szoftvereket, s ha készen vagyunk a rendszerünk felépítésével, akkor már csak az installált szoftverek személyre szóló beállítása, majd kipróbálása van hátra. Legvégül ajánlatos az elkészült rendszerről egy imidzset (kép a vinyó teljes tartalmáról egy adott pillanatban) készíteni a Windows Backup (Biztonsági Másolat) programmal, vagy pl. a Norton Ghost-tal.
Ez arra jó - ahogy azt már a legelején is írtam, hogy ha valami problémánk lenne, mondjuk a vinyónk feladja, ne kelljen elölről kezdeni a telepítgetéseket. Ha van ilyen másolatunk, csak pár perc és újra üzemképes a gépünk, nem kell újra napokat installálással, frissítésekkel, és  beállításokkal bíbelődni.

Ne feledjük azonban, hogy a gépen nem csak programok, hanem személyes adatok (levelezések, dokumentumok) is vannak, amiről rendszeresen mentést kell készíteni, különben megette a fene. Egy merevlemez jelezhet nekünk mielőtt végleg beadja az unalmast, de meghalhat úgy is, hogy csatt - vagy még az se - és vége! Lehetőleg ne a saját kárunkon tanuljuk ezt meg.